MADÁCH SZÍNHÁZ, MADÁCH KAMARA, ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Az épület
1928-ban a Károly körút és Király utca sarkán lévő híres- hírhedt Orczy-ház részvényeit felvásárló társaság került telken a hatalmas, régi épület bontására és új épületek emelésére kért elvi engedélyt.Nem kapták meg, ám a privát tőke feltűntével a Főváros és a Közmunkák Tanácsa elérkezettnek látta a pillanatot a soha meg nem valósult, de már akkor évtizedek óta tervezett „Erzsébet sugárút” kiskörúti torkolatának megnyitására: a befektetők építhettek, amennyiben vállalták, hogy a Főváros terveit valósítják meg. 1930-ban nyilvános tervpályázatot írtak ki, amelyre 47 pályamű érkezett. A Fővárosi Közmunka Tanács egyik tervet sem tartotta kivitelezésre alkalmasnak, és saját jelöltjével készíttette el azt: engedélyezve a megvásárolt, de elutasított pályaművek anyagának szabad felhasználását.
Wälder Gyula műegyetemi professzor kapott megbízást az egységes építészeti kiképzés tervének elkészítésére. Árkay Aladár visszadobott tervéből vette át a diadalívszerű épületet az akkor már „Madách sugárút” méltó indítására, és egyesítette saját tervének árkádos pilonjaival. Az épületegyüttes ma műemléki védelem alatt áll.
A munka 1937-ben kezdődött. A Madách tér 6. szám alatt elhelyezkedő telek – a mai Örkény Színház helye - volt az egyetlen, melynek beépítését nem kezdték el ebben az évben, így nem állt rajta még ház 1938-ban, így végül a Közmunkatanács maga vállalta itt egy bérház felépítését. Hogy az anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, a Madách tér 6. számú épület alsó három szintjére mozit terveztettek, Gerlóczy Gedeont bízva meg ennek kialakításával. Gerlóczy szellemesen oldotta meg a feladatot a bérházak szűkös udvarán: a mozihoz mérten elegáns foyer-t az utcaszint alá süllyesztette, és fölé lógatta a nagy, akkor még több mint ötszáz személyes nézőteret.
Ezzel egy időben határozza el Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít. Azt tervezi, hogy a Nagymező utca 11. szám alatt nyitnak színházat a Clarisse kávéház (Radnóti Színház) helyén. Az átalakítás ötvenezer pengőbe került volna, s a bérház lakói sem egyeztek bele az átépítésbe.
Ekkor merül föl az ötlet, hogy a Madách téren épülő mozit alakítsák át színházzá. Újratervezésre sem pénz, sem idő, és, noha a terem nem színháznak épült, a vetítővászon mögötti szűkös tér színpaddá avanzsál.
MADÁCH SZÍNHÁZ, MADÁCH KAMARA, ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
A színház múltja
A Madách Színház első előadása Móricz Zsigmond Kismadár című drámája, Dayka Margittal a címszerepben, 1940. november 29-én. Az első évadban a Nemzeti Színház is vendégeskedik az épületben. Károlyiék az igazgatást Pünkösti Andornak ajánlják fel. Pünkösti, akinek emlékét emléktábla őrzi a színházban, az Újság című napilap színházi kritikáit jegyezte 1941-ig. Egyszer-egyszer rendezett a Művész Színházban, az Új Thália Társaságban, a Nemzeti Színházban. Filmíróként is bemutatkozott. A színház dramaturgja a későbbi neves színháztörténész, Staud Géza lett.Az állandó együttes megszervezése is Pünkösti nevéhez fűződik; Greguss Zoltánt a Vígszínházból, meghatározó színészét és rendezőjét, Várkonyi Zoltánt pedig a Nemzeti Színházból szerződtette.
Az új budapesti színház Pirandello IV. Henrik (1941. szeptember 19.) című művének előadásával teszi le névjegyét, Várkonyival a címszerepben. Az előadás a háborús helyzetre, korának legégetőbb kérdéseire reflektál.
.jpg)
A Madách Színház munkája az 1941-1944 közötti időszakban szorosan összefügg a politikával. Lévén magánvállalkozás, a hatalom befolyása kevésbé nehezedik rá, mint az állami színházakra. Károlyi nem szól bele a műsorpolitikába, és lehetőséget ad olyan színészek szerződtetéséhez, akik a zsidótörvények vagy nézeteik miatt állami színházban már nem játszhatnak. Pünkösti háborúellenes, antifasiszta szelleme a független gondolkodású pesti polgárság egyik utolsó menedékhelyévé teszi a színházat. A hétvégeken munkáselőadásokat is tartanak, leszállított helyárakkal. A színházban Stúdiót hoznak létre a fiatalok továbbképzésére, ahol a színpadi beszédet, mozgást fejlesztik. A stúdió munkájában Várkonyi és többek között Marton Endre is részt vesz. A Stúdió matiné- előadásokat tart a színházban. A Madách Színház egyébként mindvégig en suite rendszerben játszik, hét végén öt előadást is tartanak.Molière Képzelt beteg című darabját kétszázötvenötször játszották. A következő évadokban a klasszikus művek sikere bebizonyítja, hogy a háborús időkben nemcsak a könnyű szórakozásra, hanem igazi irodalomra is van igény. A Madách Színház megtalálta hangját és vállalta a független színpadi kultú
ra őrének feladatát. 1942-ben mutatták be Felkai Ferenc nyíltan Hitler-ellenes Néró című drámáját, amelyet betiltanak, mégis a színháztörténet emlékezetes sikerei között tart számon a színházi emlékezet, és amelyet Jean-Paul Sartre 1944-ben franciára is lefordított. A Hamlet-jének (1943. szeptember 17.) százkét előadása már a politikai nézetek nyílt ütközőpontjává válik; ürügyet ad a színház és a színészek sorozatos megtámadására a sajtóban.A német megszálláskor, 1944. március 19-én a színházat azonnal bezárják. Pünkösti ez év nyarán öngyilkos lesz. 1944 áprilisától az év végéig Cselle Lajos, a Színművészeti Kamara főtitkára fasiszta színházat vezet az épületben.
Az ostrom idején ennek gárdája közül többen, köztük Kiss Ferenc is, külföldre menekülnek a számonkérés elől. Jelképes, hogy 1945-ben a Madách Színház főkönyvének lapjait összekapcsozzák, s a további oldalakon Várkonyi Zoltán újonnan szervezett, Paulay Ede utcai Művész Színházának kiadásait és bevételeit könyvelik.
A háború után fél évig a színházépület Palasovszky Ödön kísérleti vállalkozásának ad helyet, majd 1946 elejétől a Színiakadémia színháza lesz, önálló színészgárdával, de lehetőséget adva a növendékeknek is. A színházat ekkor Hont Ferenc igazgatja. 1947 októberében a színház állami kezelésbe kerül, és Állami Madách Színház néven folytatja a munkát. Egy évvel később kiveszik az - akkorra már - Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből. 1949 áprilisától újra a Nemzeti Színház veszi bérbe a színházat: Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játsszák Bajor Gizi főszereplésével.
Az államosításkor teljesen átszervezik a Madách társulatát, amely a Moszkvából hazatért Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatja a munkát, majd 1951-ben a Madách- ot átköltöztetik az Izabella térre (ma Hevesi Sándor tér), az addigi Magyar Színház épületébe.
Épületünk az Állami Faluszínház központja lesz. Feladata a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátása. Alapító tagja, fődramaturgja, később igazgatója Ascher Oszkár, gazdasági vezetője Lázár Egon. Eleinte esztrádműsorokkal, később egész estét betöltő, magas irodalmi igényű előadásokkal is járják az országot. 1951-től 1954-ig az akkor még üres Madách téren állomásoztak, és innen indultak a Faluszínház autóbuszai. A színházat próbahelyiségként használták, de szombaton és vasárnap előadást is tartottak.1954-ben, amikor a Faluszínház átköltözik a Kölcsey utcába (a mai Gutenberg Művelődési Központ helyiségébe), a színházat a Madách Színház Kamaraszínháza (később Madách Kamara) néven a Madách Színházhoz csatolják.
Mikor a Madách megkapja az Royal Orfeum újjáépített, körúti épületét, jelentős korszak veszi kezdetét: az Ádám Ottó igazgatásához kötődő három évtized, melynek során a „Kismadáchban” a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszanak, és nem hiányzik a repertoárból a klasszikus irodalom. A színház kortárs világirodalmi darabok bemutatóhelye, és új magyar művek ihletője is. A teljesség igénye nélkül, és csak már nem élő nagyjainkat említve Dayka Margit, Domján Edit, Kiss Manyi, Sulyok Mária, Tolnay Klári, Ajtai Andor, Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Márkus László, Mensáros László, Pécsi Sándor, Tímár József egy-egy alakítása máig ható legenda.1983-tól húsz éven át heti három estén itt lép fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.
Ádám Ottó nyugdíjba vonulásával a színház műsora a bulvárirodalom felé tolódott.
2000-ben, a Madách Színház nagy felújítása után a fenntartó a színház igazgatójának feladatául jelölte meg a Madách Kamara önállósulásának előkészítését. Kerényi Imre igazgató felkért, hogy a színház leválásának folyamatát vigyem végig, mint a Madách Kamara művészeti vezetője.
Felkérését azért fogadtam el, mert lehetőséget láttam arra, hogy az épület nem szórakoztatóipari hagyományát felélesszük és tovább vigyük. Egyrészt azokra a művészekre számítottam, akiket a színház társulatából korábbi közös munkáink alapján alkalmasnak ismertem arra, hogy vállalják az újrakezdés kockázatát, másrészt azokra, akiket a hároméves átmenet munkája meggyőz arról, hogy érdemes hozzánk csatlakozni.
A színház művészeti vezetését 2001-ben vettem át, azzal a feltétellel, hogy önálló társulattal, teljes szakmai függetlenséggel dolgozhatunk. A Madách Színház feltétele az volt, hogy az új program nézettsége haladja meg a 75%-ot, és ne lépjük túl az előadásokra fordítható 5 millió forintos költségkeretet.
Ettől kezdve a színház azt a hagyományt folytatja, amely a repertoárrendszerben, a társulati működésben, az alapos próbamunkában, és a jeles színpadi irodalom választásában látja feladatát és a siker esélyét.
2004-ben, szakítandó az utóbbi évtizedek bulvárszínházi emlékezetével, és mert a „Madách Színház” név végérvényesen a körúti zenés színházat jelentette, kezdeményeztem a színház névváltoztatását.
Az Örkény István Színház 2004. szeptember 21-én nyílt meg, önálló társulattal rendelkező repertoárszínházként. Forráshiány miatt az önállósulás nem valósult meg. Köszönet illeti a Madách munkatársait, hogy a két színház műszaki és gazdasági apparátusát nyolc éven át működtették.
A Fővárosi Közgyűlés 2009. október 12-én egyhangú szavazással megalapította az önálló Örkény István Színházat.
Mácsai Pál
Az Örkény István Színház önálló társulattal működő repertoárszínház, az ország egyik fontos művészszínháza. Az Örkény első sorban prózai drámaszínház, ám színházunk sokféle műfajra nyitott. Repertoárunkon az antikvitás szerzőitől a kortársakig máig több, mint száz mű szerepelt. Munkánk értelmét műfajtól függetlenül a magas színpadi irodalom választásában, az alapos próbamunkában, a közélet kérdései iránti nyitottságban, a humor, a groteszk és az irónia sokféle árnyalatának szeretetében látjuk. Tíz éve működő színházpedagógiai programunk Magyarországon az elsők között nyitott új csatornát a közönséggel való aktív, közösségteremtő kapcsolattartáshoz.
2022. április 5-én ünnepeltük névadónk, Örkény István születésének 110. évfordulóját. Ez alkalomból interaktív kiállítást hoztunk létre, amelyet az alábbi linkre kattintva tekinthetnek meg:
>> AZ ÉLET ÉRTELME - ÖRKÉNY 110 <<