A szecsuáni jó ember

Bertolt Brecht

A szecsuáni jó ember

Bemutató dátuma: 2021.04.23.

A mese epikai műfaj, melynek eredete a mítoszokon, mondákon és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A régi mesék még nem gyermekek számára szóltak, hanem inkább felnőtteknek.

A példázat vagy példabeszéd, vagy tágabb értelemben parabola (görög szó, pontos jelentése „hasonlítás, hasonlat”) irodalmi műfaj, amely egy történeten keresztül valamely erkölcsi igazságra kíván rávilágítani.

A világirodalom máig leghíresebb és legismertebb, műfajteremtő példabeszédei Jézus nevéhez kapcsolódnak. Jézus szinte csak példabeszédekben beszélt, és szinte soha nem magyarázta meg őket.

Brecht nagy hatású munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának helyébe a racionális önvizsgálatot állítsa.

A szecsuáni jólélek (1940) hősnője, a segítőkész utcalány, Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie.

(Szemelvények a Wikipédiából)


Vang, vízárus
Sen Te/Sui Ta
Jang Szun, állástalan repülő
Jang asszony, az édesanyja
Su Fu, borbély
Mi Csü, háztulajdonosnő
Sin, özvegyasszony
A nyolctagú család, munkanélküli, városlakók, munkafelügyelő, bonc dohánygyáriak

Dávid Áron,

Felhőfi-Kiss László m.v.,

Szakács Eszter,

Kovács Ildikó
Lin To, asztalos
A szőnyegkereskedő és felesége
Gyerek
XXX

rendező
Mácsai Pál
dramaturg
Ari-Nagy Barbara
díszlet
Izsák Lili
jelmez
Benedek Mari
világítás
Baumgartner Sándor
zenei vezető
Kákonyi Árpád
súgó
Kanizsay Zita
ügyelő
Mózer Zsolt
rendezőasszisztens-gyakornok
Birkenstock Rebeka
a rendező munkatársa
Érdi Ariadne