ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Jegypénztárunk és szervezésünk
június 3-tól zárva tart.
Nyitás:

2017. augusztus 21-én.

Liliomfi

Szigligeti Ede műve alapján írták a Mohácsi testvérek

 

Társadalmi vígjáték

Színlap

 

 

Szilvai Tódor, oktató

Gálffi László

Kamilla kisasszony

Für Anikó

Mariska, árva, növendéke

Piti Emőke m.v.

Liliomfi

Polgár Csaba

Szellemfi

Máthé Zsolt

Kányai, fogadós

Csuja Imre

Erzsi, leánya

Takács Nóra Diána

Gyuri, pincér

Vajda Milán

Schwartz, fogadós Pestről

Epres Attila

Schwartz Adolf, pesti fogadós fia                        

Ficza István

Kányai szomszédasszonya

Bíró Kriszta

Róza

Szandtner Anna

Cimbalmos

Némedi Árpád m.v.

Örök beugró

Baksa Imre m.v.

                  

 Zenészek: Kovács Márton, Némedi Árpád, Murányi Márta, Szathmáry Judit, Salamon Beáta, Pálos Péter, Rozs Tamás                                                 

 

Díszlet                                                      Khell Zsolt
Jelmez Remete Krisztina
Zene Kovács Márton
Koreográfus Tóth Richárd
Ügyelő Sós Eszter
Súgó Horváth Éva
A rendező munkatársa Tóth Péter

 

Rendező: Mohácsi János


Bemutató. 2012. október 5.

Utolsó előadás: 2017. május 24.

 

 A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben Szilvai professzor titokban nevelt gyámleányát, Mariskát, fiához akarja adni. A fiú közben, mint istenadta tehetségű vándorszínész, Liliomfi néven sikert sikerre halmoz, és Mariskával a mindenható kifürkészhetetlen akaratából egymásba szeretnek. Ezt az égieknek köszönhető hepiendszerű kezdetet vajon mennyire bonyolíthatják meg a földhözragadt földiek? Vajh mily és főleg mennyi cselszövés és ármány kell ahhoz, hogy az ember az istenek akaratával szembeszegülve elérje azt, amit az istenek elrendeltek neki?

 


Az előadást 2 felvonásban játsszuk, hossza kb. 3 óra.



Díjak:

Színikritikusok díja 2012/2013

A legjobb zenés/szórakoztató előadás

A legjobb jelmez (jelmeztervező: Remete Kriszta)

A legjobb színházi zene (zeneszerző: Kovács Márton)

 

Háttér

 

 

Az előadás műsorfüzete még több háttéranyaggal megvásárolható színházunkban.


Kevesen tudják, hogy Liliomfi nem a szellem terméke, hanem hús-vér ember volt. Az eredetileg matematikus, de szívében a színjátszásba szerelmes Szelle Kálmán a millennium korában felkereste az akkor még élő vándorszínészeket, majd a történeteiket a Mozgó színház - életképek a vándorszínészet hőskorából (1905) című könyvében írta meg. Ebben, több szavahihető tanút idézve, azt állítja, hogy Liliomfit Szigligeti egy kollégájáról, Gyimóthy Szabolcsról mintázta.


Gyimóthy 1824-ben született, egy nemesi család harmadik fiaként. A papi pályára szánták, azonban tizenhét évesen egy passiójáték előadás alatt belészerelmesedett egyrészt a színházba, másrészt a Mária Magdalénát játszó színésznőbe. Együtt szöktek meg, és az éppen a környéken járó vándorszínészekhez csapódtak, ahol Gyimóthy szinte azonnal főszerepeket kapott. Gyimóthy ordító tehetség volt. Megszokott volt, hogy tragikus szerepében egymás után tízszer meg kellett halnia, mert állandóan visszatapsolták. Gyimóthy nőügyei, alkoholizmusa, játékszenvedélye és adósságai miatt a társulat mégsem tudott sokáig egy helyben maradni, emiatt többször elcsapták, azonban zajos sikerei miatt kénytelenek voltak mindig megbocsátani neki és visszafogadni. 1848-ban szakított a színjátszással, és beállt Kossuth seregébe, noha emiatt az apja kitagadta. Véletlenségből a szabadságharc csaknem összes vesztes csatájában részt vett, és emiatt – valamint párhuzamos nőügyei miatt is – igen rossz híre kelt a tisztek között, így még Világos előtt
emigrálnia kellett. 1853-ban tűnt fel Amerikában, ahol – levelei tanúsága szerint – festőként, gyógyszerészként, és abortuszok felcsereként kereste a távolbaszakadtak keserű kenyerét. Ezekről az éveiről vajmi keveset tudunk, mindössze annyit, hogy leveleit mindig más címről küldte: úgy látszik, a tengerentúlon sem volt képes sehol gyökeret verni. 1873-ban hazatért. Összegyűjtött vagyonkájából kocsmát nyitott Pesten, a hírhedett Röpülj Pávát. A rossz nyelvek szerint náluk nem csak a bor volt olcsó, de a leány is. Gyimóthy 82 éves korában hunyt el, heveny kankóban. Halálos ágyán bort kért: „Na, még ezt az egyet megiszom, és tényleg megyek.”

Tanári segédanyag



HÁTTÉRANYAG ÉS TANÍTÁSI SEGÉDLET PEDAGÓGUSOKNAK

Szeretnénk azokkal a pedagógusokkal is kapcsolatba kerülni, akiknek nem áll módjukban az osztályaikkal FLESS foglalkozáson részt venni, és tanórai keretek között szeretnék felkészíteni a fiatalokat a színházlátogatásra. Az IRAM csapat egyik tagja, Hudáky Rita gimnáziumi tanár segít abban, hogy az iskolák és a színház között még hatékonyabb legyen az együttműködés: az előadásainkhozhoz kapcsolódó óravázlatok és tanári háttéranyag biztosításával szeretnénk – elsősorban magyartanároknak – segítséget nyújtani abban, hogy tantárgyi és pedagógiai célkitűzéseiknek a leginkább megfelelő módon tudjanak közös színházlátogatásokat szervezni osztályaiknak, iskolai csoportjaiknak.

Az előadásainkhoz kapcsolódó tanítási segédletek letölthetőek itt, ha jelentkeznek hírlevelünkre, automatikusan megkapják az újonnan készülteket. A tanítási segédletek a FLESS foglalkozások kiegészítésére és az önálló tanórai felkészítéshez egyaránt használhatók. Iskolai környezetre adaptált ráhangoló és feldolgozó anyagokat is találnak bennük. Ha letöltötték a segédletet, kérjük írjon nekünk: észrevételeiket, kérdéseiket és javaslataikat örömmel fogadjuk az iram @orkenyszinhaz.hu e-mail címen.

Letölthető segédanyag >>>

Plakát

 

 
Plakát: Csordás Zoltán

  

 

Mikor játsszuk?