ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Kripli Mari

Az Orlai Produkció előadása a Stúdióban


Színlap



LÁZÁR KATI Jászai Mari estje

Jászai Mari: Lázár Kati

Látvány: Bánki Róza

Munkatárs: Gyalog Eszter


Megnéztem Katit egy előadásban, kapott valakitől egy csokor óriási kardvirágot, segítettem neki az autóig, kérdezgettem, min dolgozik, miket tervez. Mielőtt beszállt, sóhajtott egy hatalmasat. - Megcsinálom a Jászait. Muszáj.

Jó ötletnek tűnt, hogy beszállok.

Nekiestem a Jászai összes-nek, napló, emlékezések, levelek, aztán az életrajzok, „Így élt...”, stb. Találtam valami korabeli hatásvadász ponyvaregényt is a nagy szerelemről, végül megszereztem Plesch önéletírását is angolul – csak ez izgatott, ez a szerelem, vajon ki ez a „Hansele”, nekem Jászai élete erről szólt, úgy tűnt, ezzel teljesedett be... Beleszerettem Plesch Jánosba.

Kati dühös lett. - Az egy piti csaló, egy senki gazember, végig kihasználta, hát hazudott, csak a nemesség kellett neki, Jászainak csak egy végső csalódás volt, egy fájdalommal több!

Én a végsőkig védtem Jánost, ha hazudott is, nélküle sosem lett volna ez az asszony önmaga, addig két méterrel volt magán kívül végig, és ott a szerelmeslevél, hát ő maga írja le a legpontosabban, hogy megérte, minden megérte... - Ugyanmár! Az egy nyálas, hömpölygő giccs! Nem igaz! Nyilván ez egy mantrázás a terápiában, valami meditáció szövege, semmi más!

Sokat beszélgettünk, közben összeraktam én is egy verziót, Kati elvetette, nekiesett újra az eredetinek, szétszedte, összeraktuk megint, akkor már egyedül is tudott email-ben csatolni, átlküldte a „hiteles” verziót, kipucoltam, kinyomtattuk, de nem volt elégedett.

- Kati, csak hogy tudjak igazodni valamihez: Mi a te mondanivalód ezzel az anyaggal?

- Hát a fájdalom! ... Hogy ez nem én vagyok! ... Hogy én nem vagyok! ... Hogy ami én vagyok, azt nem merem, mert gyáva, gyáva, gyáva, nyomorult az ember!

Ültem, bámultak a cicák. Rendben. Értem.

Pár hét csönd. Aztán izgatottan hívott. - Újrakezdtem az egészet. Elölről. A szerelmi kínlódás a keret, abba szövöm bele a többit. Nagyon jól haladok, ez lesz a jó! Nemsokára átküldöm!

Átküldte, elolvastam. Elengedtem. Innentől csak a korrektúrához volt merszem, a többi már az övék volt.
Gyalog Eszter


Az előadást egy részben játsszuk, hossza kb. 80 perc.

Háttér



"Sok mindenben egyezünk Jászai Marival"
Lázár Kati új monodrámájáról, a Kripli Mariról

Három év gyűjtőmunka után mutatja be Lázár Kati a Jászai Mariról készült önálló estjét. A színésznő példaként értékeli elődje alapos szerepfelkészüléseit, célját, hogy folyamatosan feladatokat adott magának.

Hogyan állították össze az előadás anyagát?
Nem csak Jászai Mari naplóját használtuk fel, sok mindent, Pécsi Blanka írásait, a leveleit, Csathó Kálmán két könyvét. Nagyon sok segítséget kaptam az Országos Széchenyi Könyvtárban, ahol leveleket, dokumentumokat gyűjtöttem. Gyalog Eszter és magam állítottuk össze az előadás anyagát.  Amikor három éve belekezdtem, éreztem, sok vonatkozásban hasonlóan vélekedem az életről. Nagyon könnyen megértem őt,  ráhangolódok a mondataira, gondolataira, érzelmeire. Azért választottuk az előadás címének a Kripli Marit, mert  gyerekkorában így nevezte a kis Krippel Marit a többi gyerek. Ez egyben utalás arra is, mennyi fájdalom húzódik a nagy művész dicsősége mögött.

Fájdalmas élete volt?
Borzalmas. Én alapvetően csak a színpadi Jászai Marit ismertem sokáig, ám egy évvel ezelőtt volt szerencsém beszélgetni egy Kanadában élő magyar orvossal, dr. Máté Gáborral, aki írt egy tanulmányt "Szétszórt elmék" címmel. Szóba került köztünk Jászai Mari is, elmondta, az ő szétszórtsága valószínűleg egy gyerekkori traumából származhatott, ezért menekült a valóság elől. Ebből eredt a bizonytalansága, másfelől a kiemelkedő színpadi teljesítménye is.

Ezek szerint személyes az érdeklődése Jászai Mari iránt? Mi foglalkoztatja leginkább: a személye, a színészete, netán a kora?
Mind együtt. Annyit mondogatom az előadás szövegét, hogy ma már másként élem meg, mint amikor hozzákezdtem, három éve. Rengeteg minden feltárult közben bennem. Jászai megmutatja azt is nekem: nagyon sok türelem szükséges mindenhez az életben. Nem szabad kapkodni, ahogy a mi világunk teszi.

Más életritmus rajzolódik ki abból a korból? Mennyire szimpatikus az akkori Önnek?
Nem hiszem, hogy ő kevésbé lett volna rohanós, mint mi vagyunk ma. Folyton adott magának valamilyen feladatot, elsősorban a színészetben, a szerepekben, de azon túl is. Nyelveket tanult meg, az ötvenes éveiben kezdett el zongorázni. Mindig hajtotta valami. A halála előtt ezt mondta: "Mi az élet célja? Nagyon élni - mert a mozgás fejlődés, beteljesülés, a megállás semmi, a meghalás. " De felteszi azt a kérdést is: az egész élet csak egy körforgás lenne, csak áltatjuk magunkat? Nagyon érdekes nő volt, ambivalens, összetett.

Színészként tanul tőle?
Rengeteget. Írt szerepelemzéseket, azokból is válogattam részeket. Nyilván vannak ezekben túlzások, hiszen majdnem vele kezdődött igazán a színészi míves munka itthon. Alaposan, mélyen foglalkozott a szerepeivel. Biztos rajta kívül is voltak más nagy színészek abban a korban, mégis rá emlékezünk leginkább, ő maradt fent, az igényessége miatt. A legszigorúbb bírájának saját magát tartotta, persze, ez néhol túlzó, sőt komikus. A jó és a még jobb felé törekedett folyton. Azt is meg lehet tanulni tőle, hogy a színésznek időt, figyelmet  kell adnia arra, hogy a szerep elkezdjen működni rajta keresztül. Ez gyakran bizony sok időt vesz igénybe.

Egyedül áll ki az előadásban a színpadra. Mekkora kihívás ez Önnek?
Bevállalom és felvállalom az ő életét. Manapság azt hallom, a monodrámák, különösen, ha nő adja elő, nem érdeklik az embereket, csak idősödő asszonyok töltik meg a kulturális helyeket, akik igénylik a férfi szereplőt a színpadon Én nem nézném le ennyire a közönséget. Meglátjuk, a puding próbája az evés!

Korábban játszott már egyedül?
Teljesen egyedül még nem. A nőNYUGAT-ban négyen vagyunk egyszerre fent a színpadon, egymás mellett ülünk, mindenki mondja a saját monológjait, szimultán, vagy egymással párhuzamosan. Az talán ennél nehezebb feladat előadóként, hiszen egymásnak adjuk a végszót, ha valaki hibázik, a többieket is megzavarja. A mostani esetben viszont minden az én kezemben van, könnyebben is javíthatok , csakis enyém a felelősség.

Csicsely Zoltán

Mikor játsszuk?

2017. MÁJUS 05.
19:30 Stúdió
2017. MÁJUS 15.
19:30 Stúdió