ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Tóték - Györgypál Katalin

TÓTÉK

 

Ez a Tóték nem az a Tóték. Azt a Tótékat – az Örkény István által írt tragikomédiát – feltehetően nagyon sokan nagyon jól ismerjük. Ez a Tóték is Örkény István – regényéből készült szövegkönyv alapján rendezett előadás. Rendező: Mácsai Pál. A szövegkönyvet Gáspár Ildikó készítette, ugyanúgy két részes, mint Örkényé. Dramaturg: Ari-Nagy Barbara.

Megjelenik előttünk Mátraszentanna, a Tót család, kivéve természetesen a fronton harcoló Gyula fiukat, meg a postás, a szomszédok… A háborús idők elképzelését az akkori katonanóták segítik főként az elején, bár később is elhangzik egy-egy vidám és kevésbé vidám. (A dalokat Gáspár Ildikó válogatta.) Kifejező színpadképek, egyszerű díszletek (díszlet: Bagossy Levente), főként a hordozható székeknek van jelentős szerepük. Az előadás legnagyobb része egy szürke mintás, négyzet alakú padozatra „komponált” jó érzékkel, összefogottan. Nem vonja el figyelmünket, ki-honnan-hogyan lép be – inkább az emberi rezdülésekre figyelhetünk.

Ebben az esetben sincs „klasszikus” szereposztás – az előadásban öt szereplőt láthatunk. Ők vezetnek végig bennünket a történeten, hol saját magukról beszélve, hol párbeszéd szerűen – utóbbi a ritkább. Részben tehát elidegenítik maguktól a szerepeket, ami nagyobb teret hagy gondolatainknak. Nem tudunk „automatikusan ítélkezni” az őrnagy tettei fölött sem, önkéntelen indulatainkat, érzelmeinket a sok elbeszélő szöveg fékezi. A híres-hírhedt „dobozolást” bábok segítségével jelenítik meg előttünk, ami tovább színesíti a látványt.

A rendezés a most megírt szövegkönyv felhasználásával (Örkény drámája helyett) árnyalttá teszi a történetet, a „bűnök” elmosódottabbak, emberibbek lesznek. Az őrnagy, mint tudjuk, nem szándékosan, vagy ha úgy tetszik, nem direkt gonoszságból vétkezik – egyszerűen „tönkrementek” az idegei, ma azt mondanánk rá, hogy – legalábbis jórészt – erősen „személyiségzavaros”. Ő valóban hiszi is – talán, mert hinni akarja –, hogy nincs terhére senkinek, mert ha csak egy pillanatra is úgy érzi, azonnal csomagol. Fontos momentum, hogy szinte a legelejétől gyaníthatjuk: Tóték Gyula fia még akkor meghalt a fronton, miután parancsnoka, az őrnagy elindult onnan haza. A fiú haláláról később elbizonytalanít minket katonatársa elbeszélése, aki szerint el is tűnhetett, fogságba is eshetett. De Gyula megmaradt személyes holmijait hivatalosan leltárba veszik még később. Mindez szintén gondolkodásra késztet bennünket előadás közben is.

A Tót család minden lehetetlen kívánságát is igyekszik teljesíteni az őrnagynak, aki ennek nyomán egyre több kedvezményt ígér meg fiuknak a jövőre nézve. Úgy tűnik tehát, hogy van értelme a sok áldozathozatalnak Tóték részéről. Elsősorban a nem alvás lassan felőrli szervezetüket, a munkamániás őrnagy azonban „kivirul”. A szerinte értelmes célért folyó, közös „munka” oldja szorongását. Boldogan tér vissza még néhány napra, ami azután a vesztét okozza. Ekkor megnyílik a hátsó színpad: a látványosan mű-virágoskert. Az őrnagy négybe szelését nem látjuk, de a gondosan kiszámított három vágás zaját hallhatjuk. Aztán minden a régi lehetne – kivéve most már Tót Lajos alvászavarát, „ami azelőtt nem volt!” – a „feltámadt” őrnagy záró szavai a virágoskertből.

Kifejezőek a jelmezek. (Benedek Mari munkája.) A túlérzékeny őrnagy (Epres Attila) katonavoltát csupán tiszti sapkája mutatja. Tót Lajos hús-vér tűzoltóparancsnok (Csuja Imre) híres sisakja szemünk előtt van folyamatosan, szinte hozzánőtt alakjához. Mariska (Tótné – Pogány Judit) fekete ruhája, mellénye alkalmat ad az örökös „babrálásra”, tüsténkedésre. Velük éles ellentétben áll a kamaszlányos Ágica feltűnő, piros ruhája (Takács Nóra Diána). A hol félkegyelmű postás, hol katonabajtárs, hol pár mondat erejéig Gyula stb. szerepeit plasztikusan elbeszélő-játszó Ficza István fehér porcelánöltönyben közlekedik, olykor egy hordozható magnóval a kezében.

Élő négytagú zenekar kíséri az előadást, aláfestéssel vagy a katonanótákat kísérve, ami további zamatot ad az előadásnak. (Zenei vezető: Kákonyi Árpád, Matkó Tamás.) 

Különös, vagy ha úgy tetszik, kissé szokatlan előadást láthatunk, a tragikomédia jellegből talán morzsányit a tragédia felé billentve a mérleget. Különösen a lelki rezdülések kapnak nagy szerepet az őrnagy részéről, amivel éles ellentétben áll természetesen a tűzoltóparancsnok („Édes jó Lajosom”) és a Tót család egészének egészséges életszeretete.

 

2013. 03. 07.

Györgypál Katalin