ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Jegypénztárunk és szervezésünk
június 3-tól zárva tart.
Nyitás:

2017. augusztus 21-én.

Tóték - Klárisújság.hu

Klárisújság.hu

 

Mi sem természetesebb, minthogy az Örkény Színházban Örkény-darabot játszanak, ezúttal a Tótékat. Mindenki ismeri, számos színházi bemutató, filmváltozat készült belőle, nagy várakozás övezi. Lehetett tudni, hogy valami készül a Tóték körül, a régi játékstílus már nem trendi, a világ is más lett időközben.

A színpad teljesen üres, szürke függöny hátul, az öt szereplő a színpad közepén, egy rakáson. Néha egy-egy szék vagy magnó (belőle zene szól) díszletelemként funkcionál, de öttagú zenekar is van, ők aláfestenek, csasztuskát kísérnek, ismert énekszámok hangzanak el a II. világháború idejéből, időnként Albinoni Adagio, Sors szimfónia kezdőmotívum vagy a Tannhäuser-nyitány részlete hangzik fel (Díszlet: Bagossy Levente). A jelmezek a fekete-fehér színt váltogatják, egyedül Ágika visel piros testhez álló ruhát, piros cipőt, az őrnagy kerek tányérsapkát, ami inkább oroszos vagy szocialista katonai viselet része volt (Jelmez: Benedek Mari).

A szerző regényéből a szövegkönyvet Gáspár Ildikó írta (a dalokat is ő válogatta), az átírt darabot pedig Mácsai Pál rendezte. Az átírásnak strukturális következményei lettek, egyik, hogy a színészek nemcsak saját figurájukat játsszák el, hanem a narrátor feladatát is ellátják. Gyakran beszélnek egyes szám harmadik személyben saját magukról, vagy egy másik szereplőről, egyáltalán, az összekötő szöveget is ők mondják. Ez a jelenség elidegenítő effektusként fejti ki hatását a színpadon. A nézőnek szüntelen arra kell figyelnie, hogy a megszólaló szereplő most éppen narrátorként vagy saját nevében szólal meg? Ez a jelenség lefékezi a mű akciós lehetőségeit is, a cselekmény sohasem a reális térben jelenik meg, csak a szövegben.

A másik „találmány” szcenikai jellegű. Az átírt darabban is központi szerepet kap a dobozolás, a rendezés szinte kinagyítja, lelassítja a jelenetet, amikor szóba kerül. Ehhez sem járul effektív munkafolyamat, mert a dobozolást makettek bevonásával (bábfigurák keze mozog le-föl, a bábokat kézzel tekerik a színészek) oldják meg. Az önmagában véve szellemes ötlet célt téveszt, nincs katartikus hatás egyetlen pillanatra sem, nem érezzük, hogy valami égbekiáltó szörnyűség történik az értelmetlen munkafolyamat kényszerű végzésével. Még az sem bizonyos, hogy Tót Gyula elesett a fronton, mert az elsumákolt hősi halotti hivatalos értesítés után is jönnek tőle levelek. Nem érzünk semmit, amikor az őrnagy visszatértekor Tót Lajos négybe vágja az őrnagyot.

A nem kellő hatáskeltés az őrnagy figurájának kedélyességéből is adódik. Epres Attila őrnagya egyáltalán nem vadállat, nem tartja rettegésben a családot, nem ordít, sőt ő maga indítványozza a pihenést több esetben. A Tót Lajost alakító Csuja Imre közelebb áll az eredeti tűzoltó figurához, de ellenállási kísérleteit kevésbé érzékeljük. Nem kap hangsúlyt a budiba bebújás, a plébános díványa alatti bujkálás, az árnyék átugrása. Ellenben szó esik Tót Lajos vasútról való elbocsátásának okáról: meztelen fenekét mutatta az állomáson átszáguldó különvonatban ülő hatalmasságoknak. Pogány Judit a hagyományos Mariska figurát hozza, Takács Nóra Diána Ágikaként merőben új színfolt (nemcsak piros jelmeze miatt), molett alakja hitelesebbé teszi az általa képviselt rajongó lányt. Ficza István „fregoli” szerepben időnként remek arcmimikájával szórakoztat bennünket, másrészt az állandóan magával cipelt hordozható magnójával a két lábon járó irónia megtestesítője.

Megújult világunk megújult Tótékja ez itt az Örkényben a szerző halála után harmincnégy évvel.

 

2013. március 9.                 

Földesdy Gabriella