ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Jegypénztárunk és szervezésünk
június 3-tól zárva tart.
Nyitás:

2017. augusztus 21-én.

Tartuffe - Fehér Elephant

 

Nagyságrenddel több a legjobb fordításnál is: Parti Nagy Lajos a moliere-i szituációkat alkotta teljesen újjá eszméletlenül szellemes dialógusaival.  Poquelin Mester is így csinálta volna,  csak hát kötötte  a Napkirály udvarának  szemforgató etikettje.  Követhetetlen a szófacsarások,  sziporkázó asszociációk áradata,  azonnal elolvassuk, ha lehet és lassúdad kéjjel ízelgetjük mámorító cikázásait. Pernelle asszonyság első jelenete  sivár expozíció szokott lenni,  Pogány Judit  tizenhétszoknyás kofaként már hanghordozásával kiüti a nézőket, ájultan vergődünk a poén-cunaban, a kacajgörcsbe fulladástól csak a lezuhanó függöny acélos csattanása ment meg.


Csuja Imre  kóbor entellektüel nagybácsija és a tündöklően energikus Dorina, a csúcsra járó  Kerekes Éva  tovább fokozza az iramot,  Bagossy László bravúros tempóban vezényli a pompás együttest. Baljós előérzettel fogadtuk  a szereposztást,  sehogy sem tudtuk  Nagy Zsolt-ot a címszerepbe képzelni.  Filmvásznon nagyszerű,  az alternatív szcénában támadhatatlanul hiteles, kiválóan bizonyított alkatától elütő, átlényegülten fogalmazott munkákkal /Negyedik kapu, Übü/, de miért kell u.n, "nagy" szerepekbe kényszeríteni /Othello/? Idegen számára a tartuffe-i közeg és az előadás, játékmód stílusa is.


Eme szereposztási túlkapást bőven kompenzálja az ifjú erők bevonása.  Patkós Márton  gigászi orgánuma, heves lendülete élteti a  Kókai Tündé-vel elővezetett,  nyíltszíni erotikába torkolló veszekedést,  Dóra Béla  energikus keménységű  Damis,  Pálya Pompóniá-nak lenyűgöző a színpadi jelenléte,  de talán kicsit korai még neki Elmira szerepe.  Varga Lili néma szolgáló, ám mikor TV-riporterként szóhoz jut,  néhány mondattal tökéletesen találó karikatúrát rajzol.  Jéger Zsombor  démoni fenyegetésű, befejező "Ne legyen!"-je egy közeljövőbeli Tartuffe-öt ígér.


Amíg nagynevű színházainkban a díszletet  bugyuta háttérvetítés helyettesíti,  a játéktér itt most is  racionálisan szép,  Bagossy Levente  forgójának képernyőjén  kandallótűz lobog, a fényváltások szempillantás alatt teremtenek varázslatos atmoszférát. Az  Örkény István Színház  páratlan társulata bármelyik szerepre képes fajsúlyos színészt állítani,  Máthé Zsolt egy fejjel magasabbra növeszti  Loyál Ignác végrehajtó figuráját. Az előadás gyújtópontjában a lenyűgöző Orgon,  Znamenák István  sugárzik. Felejthetetlen alakítások Kaposváron, átmenetiek a Nemzetiben,  ebben a társulatban egyre erősebben
beépülő munkák és most a beteljesülés,  amely bízvást csak kezdete a további szárnyalásnak.  Mert Ő sárkányon röpül akkor is, ha eszeveszett sietséggel botladozik, esernyőt kopaszt, ha páváskodva jár, hiszékeny, mert valamiben végre  hinni akar és sárba gyalázott, mikor rájön, hogy becsapták.  Úgy játszik a hangjával, mint Tartuffe vele,  olyan áhítattal nézi az álszentet,  szinte szerelmes bele.  Dühében gyermekként toporog, kiszolgáltatott alkalmatlanságában is végtelenül szerethető,  ezer színből összeszűrt, veszendő ember, a színészi alkotómunka csodája.


A váratlan végkifejlet  napjainkba taszít,  Bagossy László  rendezése,  a félelmetes erejű együttes produkciója mennyei mámorba ölel.