ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás
2017
<
MÁJUS
>

Jógyerekek képeskönyve

 Julian Crouch - Phelim McDermott - The Tiger Lillies

 

 

Színlap

rémvarieté
FELNŐTTEKNEK

zene és dalszövegek: The Tiger Lillies
Magyar változatot írta: Parti Nagy Lajos

Az Örkény István Színház és a Művészetek Palotája közös produkciója

Dr Roboz:                         Gálffi László
Dr Chor: Máthé Zsolt
Anyusunk:                   Gyabronka József mv.
Apusunk: Csuja Imre
Petike: Bíró Kriszta
Jannika:  Für Anikó
Robika:  Szandtner Anna
Fricike:  Kerekes Éva
Konrádka:  Pogány Judit
Fülöpke:  Takács Nóra Diána
Augusztácska:  Debreczeny Csaba
Hennike: Polgár Csaba / Ficza István
Továbbá: Macskórus, Halak kara, Három huligán stb.

Zenei vezető:                  Darvas Ferenc
harmonika: Ernyei László / Sax Norbert
zongora: Darvas Ferenc / Darvas Kristóf
bőgő: Császár Péter / Keller Tamás
dob:                       Kérdő Gábor / Tóth János


Díszlet:  Izsák Lili
Jelmez, maszk:  Nagy Fruzsina
Jelmezasszisztens:        Kiss Julcsi
Világítás:     
Bányai Tamás   
Szcenikus:  Kövesy Károly
Dramaturg:  
Gáspár Ildikó  
Mozgás:  Dékány Edit
Súgó: Horváth Éva    
Ügyelő:  Berta Tamás
Asszisztens: Érdi Ariadne, Héricz Anna

 

Rendező: Ascher Tamás

 

1845 karácsonyán Dr. Heinrich Hoffmann hiába járta a boltokat, hogy hároméves kisfiát meglephesse egy mesekönyvvel, nem talált kedvére valót. Így maga írt és rajzolt egyet. A kényszer szülte ajándékötlet a németség egyik emblematikus figuráját teremtette meg: a hosszú körmű, bozontos hajú Struwwelpetert. A képeskönyv többi szereplője is egy-egy „rosszgyerek”: gyufával játszó kislány, a levesét visszautasító vagy a székén hintázó kisfiú és így tovább.

Másfél évszázaddal később a bizarr látásmódjáról ismert, londoni Tiger Lillies kultuszzenekar fekete humorú színdarabot írt a mesekönyvből. Groteszk rémvarieté keretében elevenedik meg olthatatlan gyerekkori kíváncsiságunk és rosszalkodásaink sora. A rosszgyerekek alaposan megbűnhődnek, és ennél már csak az abszurdabb, hogy a gyerekből egyszer felnőtt lesz.

 

Bemutató:
2009. január 17. 20. óra Művészetek Palotája
2009. február 13. 19. óra Örkény István Színház

 

 

Utolsó előadás: 2014. június 4. szerda

 

Az előadást egy részben játsszuk, hossza kb. 1 óra 35 perc.

 

Video

 

A Színház TV felvétele:

 

 

 

Háttér

 

Az előadás műsorfüzete még több háttéranyaggal megvásárolható színházunkban.

 

 

Borzas Peti és az elmeorvos

1845 karácsonyán dr. Heinrich Hoffmann hiába járta a boltokat, hogy hároméves kisfiát meglephesse egy mesekönyvvel. Nem talált kedvére valót, így aztán tollat ragadott, és maga írt és rajzolt egyet. Nem tudhatjuk, hogy a kis Carl-Philipp hogyan fogadta apja ajándékát, de annyi bizonyos, hogy a kényszer szülte ajándékötlet a németség egyik emblematikus figuráját teremtette meg: Struwwelpetert. Hoffmann ismerősei körében gyorsan terjedt a kézirat, és rábeszélték, hogy adassa ki a könyvet. A frankfurti elmegyógyintézet-igazgató eleinte vonakodott, ugyanis korábban már egy saját kiadású művével – Hegelről írt filozófiai tárgyú szatírájával – sok pénzt veszített, végül mégis engedett egyik könyvkiadó barátja unszolásának. Az 1500 példányban megjelent mesekönyvet az első négy hétben elkapkodták. A Struwwelpeter 1876-ban elérte a századik kiadást, 1939-ben már túl volt az ötezrediken. Hoffmann megpróbálta megismételni könyve sikerét, írt és rajzolt újabb mesekönyveket, de egyik sem ért az „első gyerek” nyomába.

A Struwwelpeter ma is a világon legismertebb német nyelvű mesekönyv, megírása után két évvel már megjelent oroszul, később többek között japánul, eszperantóul, Petrulus Hirrutusként még latinul is. 1848-ban angolul Slovenly Peter címmel adták ki. Magyarul a múlt század elején volt először olvasható Salgó László fordításában Borzas Peti címmel, de mivel nem vált népszerűvé, több kiadást nem ért meg. 2008-ban megjelent az Argumentum Kiadó gondozásában a Kócos Peti és más történetek, amelyben Hoffmann rajzaihoz a verseket az Eötvös Loránd Tudományegyetem német fordítószemináriumának hallgatói ültették át magyar nyelvre.

A Struwwelpeter nemcsak abból a szempontból újdonság a német irodalomban, hogy formai újításával a képregény ősének tekinthető, hiszen addig ismeretlen volt, hogy a történeteket a szöveggel párhuzamosan rajzban is megjelenítsék, de irodalmi műfajt is teremtett. A struwwelpetriádákban rengetegen utánozták, megírták női változatát, de behelyettesítették állatfigurával is, és a piedesztálon álló Struwwelpeter az engedetlen, lázadó és a piszkos rossz gyerek megfelelőjeként természetesen számtalan politikai paródia tárgya lett. Ezek közül a legismertebb a Struwwelhitler.

Struwwelpeterből Shockheaded Peter

 

 Az 1989-ben alakult angol Tiger Lillies zenekar 1998-ban írta a junk-opera („szemét-opera”) alcímmel ellátott zenés darabját a Shockheaded Petert, amelyet a Struwwelpeter angol fordítása ihletett. A darabot a Julian Crouch és Phelim McDermott rendezôkbôl álló Cultural Industry állította színre, zenéjét pedig Martyn Jacques, a Tiger Lillies zenekar „frontembere” komponálta, kicsit át is költve hozzá Hoffmann verseit. A tangóharmonikára, dobra, zongorára, szaxofonra és bendzsóra hangszerelt zene sokat merít a francia sanzon, a német kabaré, Kurt Weill és a közép-kelet-európai folklór zenei világából.

De amint Hoffmann történeteihez a képek, a Tiger Lillies zenéjéhez is hozzátartozik Martyn Jacques különös hangja. Az eredetileg kontratenor operaénekesnek készülő Jacques falzett hangon énekli végig a számokat, s ez a zenében teremti meg a hoffmanni borzalom és komikum furcsa elegyét. Jacques elmondása szerint tanulmányai idején a londoni Sohóban egy kupleráj fölött lakott, és ez alapvetően meghatározta gondolkodásmódját. A Tiger Lillies dalai hősei prostituáltak, kábítószerfüggők, piti bűnözők és alkoholista csavargók. A zenekar albumai között olyan címeket találunk, mint Bordély a temetőben, Rossz vér és blaszfémia, Köpőcsésze, Véres vég, A kis gyufaárus lány, A kétgarasos opera és Cirkuszdalok. Az arcára mázolt halálfejjel és dickensi öltözékben fellépő Jacques mellett a másik két zenekartag, a dobos Adrian Huge és a nagybőgős Adrian Stout is remek zenész és bohóc egyszerre. Koncertjük zenei és színházi élmény.

A horror, ez a különös és nehezen meghatározható műfaj a közös pont a Tiger Lillies zenéjében és Heinrich Hoffmann meséjében. A sziklaszilárd nevelési elvekkel és az ezek alapján foganatosított büntetésekkel, valamint a puritán polgári erkölcsökkel szemben az emberi (gyermeki) tudattalan szorongásos rémálmok formájában ellenkezik. A perverzió, a szorongás, a mélabú és a lelki gyötrődés erős gyökereket vertek a német irodalomban. Angol megfelelőjét a viktoriánus korban találhatjuk meg.

A londoni Shockheaded Peter színpada egy viktoriánus babaszoba volt, amelyben a gyerekeket bábokkal játszották el, míg a felnőtt szereplőket színészek alakították. Mivel a számokat – és a könyvben a történeteket – nem köti össze más, mint maga a képeskönyvforma, ezért kitalálták a Doktor, vagyis a mesélő alakját, aki az egyes történetek között konferált.

A Tiger Lillies és a Cultural Industry 2005-ig műsoron tartott utazó produkciója az egész világot bejárta, és 2002-ben két Olivier-díjat is nyert: „A legjobb szórakoztató előadás” díját, valamint Martyn Jacques megkapta „A legjobb zenés színházi mellékszereplő” díját.

 

Plakát

 

Plakát: Bagossy Levente

 

 

 

Mikor játsszuk?