ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Jegypénztárunk és szervezésünk
június 3-tól zárva tart.
Nyitás:

2017. augusztus 21-én.

Tarelkin (halála) ÉLETE

 Sz. K. Alexandr

Színlap

Képtelen komédia 2 felvonásban

Fordította: Elbert János

MAKSZIM KUZMICS VARRAVIN POLUTATARINOV kapitány
egyazon személy
EPRES ATTILA
KANDID KASZTOROVICS TARELKIN SZILA SZILICS KOPILOV
egyazon személy
DEBRECZENY CSABA
ANTYIOH JELPIGYIFOROVICS ÓH, kerületi rendőrkapitány GYABRONKA JÓZSEF mv.
IVÁN ANTONOVICS RASZPLUJEV, megbízott körzeti rendőrbiztos VAJDA MILÁN
LJUDMILA SZPIRIDONOVNA BRANDAHLISZTOVA, mosóné BÍRÓ KRISZTA
MAVRUSA, szakácsné TAKÁCS NÓRA DIÁNA
FLEGONT JEGORICS PAPAGÁJCSIKOV, kereskedő BÍRÓ KRISZTA
CSVANKIN földbirtokos TAKÁCS NÓRA DIÁNA
KERESZTÉLY KERESZTYÉLYEVICS UNMÖGLICHKEIT, orvos MÁTHÉ ZSOLT
PAHOMOV házmester FICZA ISTVÁN
KACSALA, gyalogrendőr MÁTHÉ ZSOLT
SATALA, gyalogrendőr FICZA ISTVÁN
Továbbá:
Öt hivatalnok: BÍRÓ KRISZTA, GYABRONKA JÓZSEF mv., MÁTHÉ ZSOLT, VAJDA MILÁN, FICZA ISTVÁN
Négy hitelező: BÍRÓ KRISZTA, GYABRONKA JÓZSEF mv., MÁTHÉ ZSOLT, FICZA ISTVÁN
Brandahlisztova három gyermeke: GYABRONKA JÓZSEF mv., MÁTHÉ ZSOLT, FICZA ISTVÁN

 

 

 

Díszlet:   Izsák Lili
Jelmez-maszk:                              Nagy Fruzsina
Zene:  Kákonyi Árpád
Koreográfus:   Murányi Zsófia
Dramaturg:  Ari Nagy Barbara
Súgó: Kanizsay Zita
Ügyelő: Sós Eszter
Asszisztens:                                                 Érdi Ariadne

 Rendező: Mácsai Pál

 

Bemutató: 2011. október 28.

 

Kandid Kasztorovics Tarelkin apró fogaskerék az orosz hivatalnokgépezetben. Lakása poloskafészek, főnöke a vérét szívja, hitelezői piócaként lógnak rajta. Kandid Kasztorovics ezért úgy dönt, hogy eltűnik a világ szeme elől: megrendezi saját halálát. De terve balul üt ki, és innentől a borrrzalmak borrrzalma vár rá: bekerül az államrendőrség nagy fogaskerekei közé.

Szuhovo-Kobilin 1869-es komédiája szemtelen társadalmi szatíra és lidérces látomás a vérszemet kapó közszolgai hatalomról. A hiányzó láncszem az orosz realizmus és szürrealizmus között.

Elbert János örökösének engedélyét a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.

Az előadást 2 felvonásban játsszuk, hossza kb. 2 óra 20 perc.

 

Háttér

 

Az előadás műsorfüzete még több háttéranyaggal megvásárolható színházunkban.

 

 

ALEKSZANDR SZUHOVO-KOBILIN (1817-1903) arisztokrata családból származott, a legjobb németországi egyetemeken tanult fizikát, matematikát, jogot és filozófiát. Fényesen induló pályáján 1850-ben állt be fordulat, amikor Párizsból hazahozott szeretőjére, bizonyos Louise Simon-Dimanche kisasszonyra, néhány nappal a szakításuk után vérbe fagyva bukkantak rá. Maga az ügy máig is eléggé homályos – az irodalomtörténészek többet nyomoztak már benne, mint annak idején a hatóságok. A gyilkosság gyanúja Szuhovo-Kobilinre terelődött, akit többször is letartóztattak a hét évig tartó vizsgálat során. A vádat bizonyítékok hiányában végül ejtették, de a pletyka haláláig elkísérte. A jogi hercehurcák közepette alaposan megismerte a cári bürökrácia gépezetét, az ügyfélből a megvesztegetési pénzeket körmönfontan kipréselő hivatalnokokat.

 

Életműve – néhány filozófiai íráson és fennmaradt vázlaton túl – három, lazán egymáshoz kapcsolódó drámából áll. Az első, a Krecsinszkij házassága (1850-1854), hagyományos vígjáték egy jó családból származó, vagyonos lány elcsábításáról és kifosztásáról; néhány alvilági alak, s a Tarelkin halálában már rendőrként elénk lépő, itt még bűnözőnek megismert Raszplujev figurája ígér benne valami váratlanabbat a megszokottnál. A második színjáték, Az ügy (1862), szatirikus dráma, melynek témája az első darabban megismert család rendőrségi meghurcoltatása; az eseményeket az indítja el, hogy az előző történet végén, a hivatásos csaló és úri házasságszédelgő leleplezésekor a felületesen fölvett jegyzőkönyvbe hiba csúszik. Tarelkin és főnöke, Varravin, itt lép először színre, hogy valóságos bűnszövetkezetben egyesülve az utolsó vasától is megszabadítsák a bírósági eljárás erdejében eltévedt, agg családfőt. A korrupt igazságszolgáltatás, a hivatali „rend” nyomasztó ábrázolásával Szuhovo-Kobilin második színműve már a legjobb orosz drámák közé sorolható.

A Tarelkin halála – a trilógia befejező darabja (1868) –, egy teljesen önálló, vadul-szeszélyes komédia, melyben a Hivatal működése már-már szürreális vízióvá nő. E harmadik, „képtelen” komédiában már minden lehetetlen lehetséges, az abszurd vádak alapján pillanatok alatt ügy kerekedik, és az „egész Oroszországot letartóztatom!”-jelszó jegyében működő rendőrség sorra bedarálja áldozatait.

 

HAZAI BEMUTATÓK

A Tarelkin halálát Magyarországon viszonylag ritkán játszották. Ősbemutatója Kaposváron volt, 1974-ben, Komor István kitűnő rendezésében. Ezt követte 1975-ben a 25. Színház Szőke István által rendezett előadása, a Raszplujev nagy napja (a cári cenzúra által jóváhagyott címet felhasználva). 1981-ben a Nemzeti Színház tűzte műsorára, Székely Gábor rendezésében, végül 1994-ben a Pécsi Nemzeti Színházban Csiszár Imre állította színpadra. A Tarelkint már a kaposvári bemutatón is Elbert János fordításában adták elő.

 

 

 

 

PÉTERVÁR

A várost I. (Nagy) Péter orosz cár alapította 1703-ban azzal a céllal, hogy ablakot nyisson Európára. Helyét a nagy északi háború (1700-1720) során Svédországtól visszafoglalt Ingermanlandban, a Néva folyó torkolatában határozta meg. Nevét Szent Péter apostolról kapta, aki egyben a város védőszentje is. I. Péter hosszú ideig élt és tanult Hollandiában, így Amszterdam (és Velence) mintájára kívánta felépíttetni városát, sok belső kanálissal, hajózható csatornával. A tudatos városépítésnek köszönhetően, amely egy egyedi, szinte csak itt fellelhető építészeti stílust, az úgynevezett péteri barokkot hívta életre, a hajdani mocsarak helyén széles, egyenes sugárutakkal, kellemes nagy parkokkal és rengeteg fényűző palotával megépült Szentpétervár, az építészeti remekmű.

A „világ legmesterségesebb városa” – ahogy Dosztojevszkij jellemezte – 1712-ben lett a birodalom fővárosa, Moszkvát váltva. Ekkor költözött ide a cári udvar az orosz birodalmat irányító hivatalokkal, minisztériumokkal, bíróságokkal egyetemben, és ennek köszönhető, hogy a következő kétszáz évben a hivatalnok-réteg Pétervár lakosságának igen jelentős hányadát tette ki. Fővárosi pozícióját egészen a bolsevik forradalom győzelméig birtokolta, ezután ismét Moszkva lett a főváros.

 

Plakát

 

Plakát: Nagy Gergő

 

 

 

Mikor játsszuk?