ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás
Januári előadásainkra november 18. szombat 13 órától vásárolhatnak jegyeket.
 “Apátlanok” bemutató az Örkényben

Kulton.hu, Pál Zsófia, 2016. január 17.

Semmi sem lehet fontosabb annál, mint mikor az ember kilép a színház ajtaján, és azt érzi, hogy ezt az előadást látnia kellett. Ezt az esetek többségében nálam a komolyabb hangvételű előadások tudják elérni, amik mélyen, de korántsem egy nézőpontból vizsgálnak emberi problémákat, így megadva az esélyt, hogy a néző azonosulhasson a darabbal. Én ezért járok színházba.

Gáspár Ildikó Apátlanok című rendezését a péntek esti bemutató után egyértelműen ebbe a kategóriába tudom sorolni. Az Örkény Színházban bemutatott darab során egy súlyos problémákkal és titkokkal terhelt család történetét ismerhetjük meg a rendszerváltás időszakában. A gyerekek az idő elteltével egyre inkább érzékelik apjuk hiányát, aki munka és családfenntartás címén egyre több időt tölt nélkülük. Közben az oroszok jönnek és mennek, mindenkinek meg kell találnia a számítását, de ez korántsem megy egyszerűen a gyerekek esetében. A családi összetartás fogalma egyre inkább megkérdőjeleződik, végül már nehezen válik értelmezhetővé.

Gáspár rendezése sokallta inkább koncentrált a családi drámára, mint a társadalmi és történelmi közegre, de ez egyértelműen a színészek és az általuk megrajzolt jellemek előnyére vált. Az egészen lenyűgöző színészi teljesítmények tekintetében pedig már egyáltalán nem baj.

A hatfős színészgárda az egyik legjobban eltalált szereposztás eredménye, amit az elmúlt időszakban láttam. A kezdeti cowboy és hercegnő jelmezből az ember azt hinné, átlag gyerekek alkotják a családot, az idő elteltével azonban a zseniálisan megírt dráma következtében egészen lebilincselő módon fejlődnek a jellemek, érnek felnőtté a gyerekek. Kezdetben a család még család, a két és fél óra után azonban eltolódnak a hangsúlyok és értelmezések.

Mikó Csaba drámájában az apa figurája sosem jelenik meg. Gáspár víziójában is a családtagok teremtik meg a családfő mítoszát, jelenlétét, akit bár egyszer sem látunk, mégis óriási hatással lesz az eseményekre, a jellemek fejlődésére vagy éppen eltorzulására. Így jogosan vethető fel a kérdés, hogy tulajdonképpen egy emberről, vagy társadalmi, történelmi hatásról beszélünk-e, ha megvizsgáljuk az apa nyomán megszületett döntéseket? Talán az előadás egyik legfontosabb öröksége kibogozni azt, hogy a katalizátorként működő édesapa jelenléte alatt mit is értünk pontosan.

Kerekes Éva az anya szerepében teljes mértékben hiteles, miközben a családi tragédiák során szánni valóan emberivé, a körülmények áldozatává válik. Féltve őrzi élete nagy titkát, semmi sem tudja jobban lekötni, mint beteg kisfia. Polgár Csaba Lacija nem tud mit kezdeni életével, de még talán ő az, aki a legjobban képes megragadni a tévesen értelmezett családi összetartást. Patkós Márton jelenlétére a darabban igencsak érdemes odafigyelni. A kezdetben háttérben álló, kissé jelentéktelen kisfiú mindent megfigyel és értelmez, az idő elteltével egyre nagyobb jelentőséget kap, hogy ő végig ott volt és mindent látott. A darab végére teljesedik ki mind a szerep, mind pedig az egyetemi hallgató előadása. Ők az a két fiútestvér, akiknek egészen rendkívüli monológján keresztül kapjuk a darab értelmezését.

Tenki Réka Doda, a lánytestvér, aki mindenki számára ígérvény arra, hogy megváltja a családot, és általa elkezdődik egy szebb fejezet. A családi tragédiák azonban őt sem kímélik. Pontosan ezen remény miatt szerettem az ő fejlődését figyelni, és mert a színésznő ugyanolyan őszinteséggel hozta a fiatal királylányt, mint a gondokkal, titkokkal küszködő kamaszt és kiábrándult felnőttet.

Nem okoz csalódást Takács Nóra Diána precíz és összeszedett játéka sem, akinek szerepe reflektál vissza a legjobban arra a világra, amelyben élnek. Pontosan ezért remek mankó. Nagy Zsolt a legidősebb fiú, akit először a sors, később a saját lelki hasonlósága kényszerít arra, hogy átvegye az apa és összetartó szerepét, miközben egyre inkább a család legfontosabb ideológiát hajtogatja. Kezdetben ő az erő, majd a példakép, aki ugyanúgy nem tudja elkerülni az alászállást, ahogyan családja sem. A színész teljes beleéléssel alakítja a kezdetben erős testvért, majd a levertségét, kiábrándulását az egész világból.

Ha a családi lélekdráma és a társadalmi látlelet még nem győzött volna meg, biztosan felrakja a pontot az i-re az ötletesen kigondolt és kitűnő módon megvalósított díszlet, Boros Lőrinc munkája. A Gazdálkodj okosan! táblajáték képezi a színpadi teret. A technika, a fények, a filmes felvételek együttesen adtak a színészeknek egy olyan hátteret, amire biztos alakítást tudtak felépíteni. Ahogyan az előadásban is rámutatnak, minden okkal történik, úgy a megvalósításában is igyekeztek minden tekintetben jelzésértékűen felépíteni a teret és alakításokat.

A történet elbeszélése ugyanakkor jobban és könnyebben követhetőbben működött az első felvonásban, mint később, amikor a rendezői koncepció a dokumentarista színház eszközeivel próbálta magyarázni a család lényegét és a szereplők céljait. Mindazonáltal Gáspár új rendezése az Örkény repertoárjának egyik legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb előadása, ami érdemben boncolgatja a családi összetartás kényes és összetett mibenlétét.