ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás

Jegypénztárunk és szervezésünk
június 3-tól zárva tart.
Nyitás:

2017. augusztus 21-én.

A Madách Színház története 1940-1944

 

 

A Madách Színház kapujában, 1943-ban, a Hamlet bemutatója előtt

Medvegy Márta (Ophelia), Pünkösti Andor (rendező), Sulyok Mária (Gertrud), Szemere Vera (Színészkirályné)

Wellesz Ella felvétele

 

 

Európában már dúlt a világháború, amikor 1940. november 29-én a Madách tér 6. szám alatt, a mai Örkény Színház helyén új magánszínház nyílt Budapesten. A Közmunkatanács lakótömbjében lévő Madách Színházat a húsz éves gróf Károlyi István alapította barátjával, Földessy Gézával. Földessy azonban csak egyetlen évadot töltött a Madáchban, helyére Pünkösti Andor került, akit az Újság kritikusaként ismert a közvélemény, s korábban is próbálkozott rendezéssel. Ő vitte színre 1935-ben Tamási Áron Énekes madár című művét az Új Thália előadásán, s ő rendezte a Madách Színház nyitó előadását, Móricz Zsigmond A kismadár című drámáját.

Pünkösti nagyszerű művészekből – Kiss Manyi, Sulyok Mária, Várkonyi Zoltán, Tapolczai Gyula, Sennyei Vera, Greguss Zoltán, Bulla Elma, Bal Elemér, Mádi Szabó Gábor, Mezei Mária, Titkos Ilona, Szakáts Zoltán, Bozóky István, Bordy Bella, Örkényi Éva, Szemere Vera, Toronyi Imre – szervezte meg társulatát, s színészképző stúdióban gondoskodott az utánpótlásról.

A Madách Színház Luigi Pirandello IV. Henrik című művének eljátszásával már 1941 őszén deklarálta irodalmi célkitűzéseit. A Magyarországon szokatlan hangvételű dráma előadásával azonban a színház azt is nyilvánvalóvá tette, hogy mi a véleménye a fasiszta diktatúráról. Pirandello ugyan szimpatizált Benito Mussolinivel, s 1924-től a fasiszta pártnak is tagja volt; a IV. Henrik előadása Budapesten mégis az őrült diktátorokat leplezte le.

A színház fennállása alatt egyetlen darabot tiltottak csak be: Robert Ardrey Jelzőtűz című nyílt háborúellenes, pacifista művét, melyet 1942. április 17-én adtak elő először Károlyi István rendezésében. Az előre eladott jegyeket visszaváltották. A színház pénztára előtt hosszú sor kígyózott, az emberek türelmesen, szóváltás nélkül vártak, némán tüntettek.

A Madách Színházban 1944. január 14-én különös bemutatót tartottak: Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes darabja Várkonyi Zoltán és Szeleczky Zita főszereplésével került színre. Szeleczky Zitát csak azért hívták meg, mert már ekkor be akarták zárni a színházat. Pünkösti azonban „nagyon okosan kitalálta”, hogy rendeznek egy kétszemélyes darabot, aminek az egyik szereplője kommunista, a másik pedig a jobboldal nagy sztárja. Az előadás közel száz előadást ért meg. A német megszállás azonban véget vetett a sikersorozatnak, 1944. március 19-e után már csak négy előadást tarthattak. Pünkösti Andor és Károlyi István engedélyét visszavonták. Károlyi István a nyilas hatalomátvételig segítette az üldözötteket, ő rejtette el birtokán Várkonyi Zoltánt. A nyilas puccs után, 1944 októberében azonban ő is illegalitásba vonult. Pünkösti Andor nem érte meg a háború végét: idegei felmondták a szolgálatot, s 1944. július 9-én öngyilkosságot követett el, s három nap múlva meghalt. Halálhíréről alig számoltak be a lapok.

A Madách Színház új vezetője Cselle Lajos lett, aki szélsőjobboldali művészekből szervezte meg a társulatot, s 1944. június 16-án Kádár Lajos és Solymosi István Ártatlanok című antiszemita, uszító darabját adta elő. A második világháború végén a Madách Színház jobboldali, nyilas színészei közül többen – Cselle Lajos, Kállay Ferenc, Kardoss Géza – külföldre menekültek; másokat a második világháború után hónapokra, évekre eltiltottak a színészi pályától. A színházban rendezőként dolgozó Kiss Ferencet háborús bűnösként ítélték börtönbüntetésre.

A Pünkösti-féle Madách Színház tovább élt a magyar színházművészetben. Várkonyi Zoltán a Művész Színházban 1945–1949 között megpróbálta a szellemi és politikai szorítások miatt torzóban maradt próbálkozást – részben régi munkatársaival – kiteljesíteni.



      

     Pünkösti Andor 1942-ben a színház kapujában                                        Pünkösti Andor 1942 Szilveszterén