ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Online jegy vásárlás
Novemberi előadásainkra
szeptember 22-től
vásárolhatnak
jegyeket.

 

 

 


 

Az Országút és a mai Király utca sarkán 1730-ban egy beszálló fogadó épült. Később ennek helyén és a szomszédos telken emelt hatalmas épületet báró Orczy József özvegye vásárolta meg, neve azóta Orczy-házként, még ma is él a köztudatban, jóllehet a házat 1936-ban lebontották. Ez volt a városfalon kívüli Pest legnagyobb háztömbje. Az épületkomplexum nagyságáról fogalmat alkothatunk, ha elmondjuk, hogy 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két fürdő, két templom és még iskola is helyet kapott a falai között.

Az Orczy-ház már a XVIII. század végén az óbudai zsidó kereskedők céhházaként szolgált. 1856-ig itt tartották a nyersbőr vásárokat. A Király utca felé eső részen működött az Orczy kávéház, melyben Európa sok-sok gabonakereskedője kötötte az üzleteit. A kávéház első bérlője Bauer Sebestyén volt, a bérletet 1870-től a Strasszer család vett át. Az Orczy kávéházban sok híresség szürcsölte el kávéját. Ám nem csak bőrbörzének, hanem "Tanító-börzének (is) különösen jó hírű volt akkoriban a pesti Ország-úton levő Orczy-kávéház.

Ebben (…) a legkülönbözőbb dohány nemek füstjétől illatos helyiségben, mely negyven év múltával is, mind a mai napig, sokat megőrzött régi képéből, tarka sokaságban tolongott egymás hátán a városi és falusi zsidóság, (…) Délután egy és négy óra közt a legpokolibb volt a tolongás és a lárma a pedagógusoknak ezen a börzéjén; ez volt az általános találkozás legfőbb ideje…" Az Orczy-házból indult Kiss József költő (1843-1921) is, aki később A Hét című lap szerkesztője és tulajdonosa lett. A Kiss József által elindított A Hét című lap volt a Nyugat megjelenéséig a legszínvonalasabb irodalmi folyóirat.

 

A születésemet követő esztendőben, 1929 februárjában még ott emelkedett a Király utca és a Károly körút sarkán Pest egyik legrégebbi bérkaszárnyája. Hiteltelen közlés lenne, ha arra hivatkoznék, hogy jól emlékszem az 1936-ban lebontott Orczy-házra, a régi Pest legnagyobb háztömbjére. Öt és fél éves lehettem, amikor anyám időnként magával vitt a városba. Lehet, hogy elhaladtunk a hatalmas épület mellett, én azonban akkoriban még nem folytattam várostörténeti kutatásokat. Szerencsére az Orczy-ház emlékét számos korabeli újságcikk őrzi, van hát miből információkat szerezni: hajdan volt kollégáim írásaiból kiegészíthetem ismereteimet. Egyetlen cél vezérel: felidézni a magyar zsidóság múltjának egyik, ma már elfeledett, jelentős részletét, amely elválaszthatatlan az Orczy-ház történetétől.

Itt lakott például valamikor Vámbéry Ármin, a világhírű orientalista, itt talált szállást magának a Pestre költöző Kiss József költő. Az épület már a 18. század végén az óbudai zsidó kereskedők céhháza volt, a gabonakereskedők zöme pedig az ugyanott levő nevezetes Orczy kávéházban kötötte üzleteit. Az egyik lépcsőház falában egy befúródott ágyúgolyó emlékeztette a ház lakóit arra, hogy kétszáz évvel korábban nem maceszgombócokat lődöztek elődeikre azok, akik a várost ostromolták.

1929-ben Nádas Sándor, a negyven felé járó, briliáns tollú zsidó újságíró, aki négy évvel az Orczy-ház lebontása után még időben hagyta el az országot, és Amerikában kötött ki, ezt írta: "Az én emlékemben az Orczy-ház úgy él, mint egy szörnyű rovarkaszárnya. Most látom csak, hogy tiszta, rendes. Gyönyörű vasajtók, török lépcsőházak. Leghíresebb helyisége a háznak az Orczy kávéház. Itt mindig van publikum. Kellemes kávészag terjeng. A nyersbőrkereskedők börzéje ez, valamikor innen szerződtették vidékre a zsidó tanítókat. Max Nordau és Vámbéry is idejártak."

A harmincas évek első felében nemcsak a kávéház ment jól, de a Werner-féle kóser étterem is. Tulajdonosa, a nyolcvanéves, mindig jókedvű és elégedett Werner bácsi Nyitrából jött; előbb pálinkamérő volt Pesten, majd huszonhét évvel később megvette az Orczy-házbeli kóser éttermet. Gyakran hangoztatta: "Kicsiben kezdtem, az volt az elv nálam, kicsiben kezdeni és nagyban végezni."

Egyéb adatok. "A Rákóczi-háború után kitört pestisjárvány áldozatait a Károly-kaszárnyával szemközt lévő katonai temetőben hantolták el. A temetőt a hatóság 1780-ban lezáratta." (Ez a temető a Károly körút 15. szám alatt volt.) Szomszédságában építette fel a báró Orczy család az 1790-es években az azóta érdemtelenül elfelejtett Orczy-házat, melyben a lebontása előtt háromszáz ember lakott.

Még a pestiek közül is kevesen tudják, hogy egy kaszárnya volt a Károly körút névadója. Helyén napjainkban a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó épületek állnak. A Károly körút páratlan oldala a Rákóczi úttól a Király utcáig húzódik. A 13/15-ös házszámmal jelzett impozáns bérház a Madách tér sarkán áll. Itt volt egykor a szóban forgó temető. Napjainkban a Károly körúton, a Dob utca felé haladva, jelenleg egy gyógyszertár, egy hangszerbolt, egy kis tiszta étterem és söröző, egy repülőjegy-iroda, az Európa Center, egy fonottáru-mintabolt és a Rothschild élelmiszer-áruház működik pestisben elhunyt honfitársaink hamvai fölött. Persze még különböző rendeltetésű pénzintézetek és üzletek is sorakoznak, egészen a Wesselényi utca sarkáig, azaz a hajdani temető széléig.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a történészek kivételével a kutya sem emlékszik arra, mi történt Pesten 1790-ben. Az elmúlt kétszáz évből jómagam is csak az 1944-es esztendőre emlékszem világosan. Arra viszont nagyon.Nem így a letűnt idők krónikása, bizonyos Franz Schlams úr, aki a Szabadkirályi Pest város című leírásában így összegezte az Orczy-házban szerzett benyomásait: "Az Orczy báró-féle ház az Országúton nagy és pompásan berendezett. A három udvarra osztott házban van 48 lakás 142 szobával és 48 konyhával. Továbbá két zsinagóga, 37 üzlet és raktár. Három folyosó, mészárszék és pince több ezer akóra."

Elképzelni sem tudom a pince méreteit, sem azt, hogy mennyi idő alatt fogyasztottak el egy akó kóser bort az Orczy kávéház és a Werner étterem zsidó vendégei. Egyvalami biztos: az Orczy-ház lakói, üzleteinek vevői, valamint a nyersbőr- és gabonakereskedők túlnyomó többsége nem az unitárius felekezethez tartozott. Minden együtt van hát ahhoz, hogy az újjászülető VII. kerületben, a Király utca sarkán álló épület falán emléktábla hirdesse a "zsidó Atlantisz" valamikori centrumának, az Orczy-háznak az emlékét. Különös tekintettel Max Nordaura, Vámbéry Árminra, Kiss Józsefre és a két zsinagógára. Ismét szóba hoztam, ennél többet nem tehetek.

Szilágyi György